Hon- és természetvédelem kéz a kézben – a Keleti-Bakony projekt

Keleti Bakony természetvédelmi projekt

2,2 millió euróból valósult meg a Kelet-Bakony térségben lévő honvédségi használatban álló területek természetvédelmi rekonstrukciója a közvetlen brüsszeli finanszírozású LIFE+ közösségi programból.

A Keleti-Bakony projekt fő célkitűzései

A projekt fő célkitűzése a Várpalotai lőtér természeti értékeinek és biodiverzitásának megőrzése, a leromlott élőhelyek helyreállítása és egyes fajok populációjának megerősítése, valamint a katonai tevékenységek és a természetvédelmi célok optimális összehangolása volt.
A honvédség által használt természetes területek egyik fő jellemzője, hogy a nagyközönségtől való elszigeteltségük miatt viszonylag érintetlenül őrizték meg a természetes élőhelyeket. A természetvédelmi szempontból értékes, gyakran hatalmas kiterjedésű területek többsége a Natura 2000 hálózat része. Ezek közül több terület is részesült már támogatásban a LIFE közösségi program költségvetéséből. Magyarországon a „Kelet-Bakony” projekt az első LIFE+ program által támogatott természetvédelmi akciócsomag.
A nyertes pályázat a Natura 2000-es hálózat továbbfejlesztését kívánja elősegíteni a projekt által érintett területeken. A kelet-bakonyi hegyek gyakorló lőterein és azok környezetében kiemelt fontosságú élőhelyek és jelölő fajok találhatóak. A terület már hosszú évek óta katonai használatban van, amely magába foglal különböző gyakorlatokat, éleslövészetet is. Bár a régió biodiverzitása aránylag jól megőrzött, sok olyan természetes folyamat és katonai tevékenység veszélyezteti, amelyeket a projekt megakadályoz, illetve mérsékel.

Fajvédelem és őshonos fajon visszatelepítése

A projekt öt éves időtartama alatt a kiemelt fontosságú élőhelyek (mint például a pannon molyhos tölgyesek, szubpannon sztyeppék) leromlási folyamatának megállítása  és olyan védett fajok, mint a kerecsensólyom és a parlagi sas védelme érdekében folytak az akciók.
Ennek érdekében került sor a katonai tevékenység miatt keletkezett tüzek megelőzésére, a területen gazdálkodók által történő legeltetés bevezetésére, a fenyőerdők helyett őshonos lombos erdők telepítésére, egykori katonai létesítmények felszámolására, valamint a területek rekultivációjára.
A pályázatot benyújtó konzorcium egy olyan kezelési tervet dolgozott ki, amely a jövőben is biztosítani fogja a katonai, illetve természetvédelmi tevékenységek párhuzamos lebonyolítását. A katonai és természetvédelmi hatóságok Kelet-Bakony térségben végzett közös munkája a későbbiekben más területeken is folytatódhat.
A Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Aquaprofit Zrt. konzorcium összesen 2 millió 238 ezer 642 eurót fordíthat rekonstrukciós munkákra. Az összeg 75%-a uniós finanszírozású, 25%-a pedig a partnerek önrésze.

Mik az előnyök?

A Kelet-Bakony természeti értékei, ezek megőrzése érdekében végzett kezelési, erdő- és vadgazdálkodási feladatok és a katonai tevékenység jól megfér egymás mellett. A több évtizedes katonai használat mellett olyan növény- és állatfajok maradtak a területen, amelyek bizonyítják, hogy a különböző lövészetek, gyakorlatok végrehajtását a természeti terület megóvásával, a biológiai sokféleség fenntartásával is meg lehet valósítani.
A Magyar Honvédség lő- és gyakorlóterein kiemelt figyelmet fordít a környezet és a természet védelmére, együttműködve a természetvédelmi hatóságokkal, a gyakorlóterület erdőállományát kezelő gazdálkodó szervezettel.
Ezúton is kérjük a Kelet-Bakony területére érkező látogatókat, katonákat, hogy környezettudatos magatartással, példamutató módon segítsék elő természeti környezetünk megóvását. Így meg tudjuk őrizni a növény- és állatvilág sokszínűségét a jövő nemzedékek számára, és akkor a területen – mind nekünk, mind az európai uniós közösség számára – fennmarad a természeti értékeknek ez az óriási tárháza.

Ezen a területen folyt a helyreállítás

A katonai kiképző területet a második világháború óta a fegyveres erők használták, így a terület zártsága, és a részleges használat miatt a terület számos élőlény menedékévé vált, úgy, mint például a kerecsensólyom és a fénylő zsoltina.
A terület biodiverzitásának fontosságát a területen megtalálható élőhelyek is hangsúlyozzák: a Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, Közép-európai mészkőkedvelő sziklatörmeléknövényzet, pannon molyhos tölgyesek, pannon gyertyános tölgyesek.

A természetes élőhelyek és azok flórájának és faunájának megóvására vonatkozó Európa Tanács 92/43/EEC határozata alapján, a fent felsoroltak mind „olyan, a közösség érdekeit szolgáló élőhelyek, melyek megóvásához szükséges, hogy kiemelt környezetvédelmi területté legyenek minősítve”. Ezen területen belül, minden élőhely, kiemelt élőhelynek minősül.

A projekt területe korábban nem tartozott semmilyen természetvédelmi státusz alá. A területen belül találhatóak természeti képződmények, (barlangok, források, víznyelők) amelyek a LIII. 1996. törvény hatálya, azaz nemzeti védelem alatt állnak. A projekt területek, közvetlen kapcsolódnak a HUBF 20001 és HUBF 20002 Natura 2000 hálózathoz, és előreláthatóan a 2012-es projekt befejezésre ezen terület is elnyeri a Natura 2000 státuszt. Annak ellenére, hogy a terület jelenleg semmilyen védettséget nem élvez, jelentős része le van zárva a nagyközönség elől, a Magyar Honvédség várpalotai lő-és gyakorló terének folyamatos használata miatt.

A projekt területe a Magyar Állam tulajdona, vagyonkezelője a Honvédelmi Minisztérium és használója az MH Bakony Harckiképző Központ. Karbantartását (erdők, legelők, vadállomány kezelése) jelenleg a a HM VERGA, azaz a HM Veszprémi Erdőgazdasági Zrt. végzi. A terület kezelése, karbantartása a Minisztérium irányítása mellett, számos más szakértői, környezetvédelmi, vízügyi, valamint katonai ügynökség támogatásával folyik.

Korábbi természetvédelmi törekvések a projekt területén

Az érintett területen található természeti értékek megóvása és az ott található fajok védelme érdekében a Honvédelmi Minisztérium, a HM VERGA ZRT. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a projektet megelőzően is tett lépéseket.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság megfigyelte és felügyelte a ragadozó madárféléket, a madárfészkeket és fészekrakó madarakat. Feltérképezte a mókus telepeket és megfigyelte a Báta folyó halállományát.

A Honvédelmi Minisztérium a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai segítségével kezelési-fenntartási tervet készített, mely eredményeként a terület használata a katonai tevékenységgel és a természetvédelemmel összeegyeztethető.

A HM VERGA Zrt. a füves területek megóvása érdekében végeztetett legeltetési tevékenységet, ez azonban a jelen projekt pályázatának benyújtása előtt véget ért.

A fent látható törekvések jól mutatják, hogy a projekt területen található természeti kincsek megőrzéséért tettek lépéseket, azok megóvásához azonban, nagyobb, átfogóbb környezetvédelmi erőfeszítésekre volt szükség. Ezen lépések alapozták meg azokat a nagyszabású törekvéseket, amelyek most a LIFE+ program segítségével, annak keretein belül érhetőek el.

A projektről bővebben a Balatonfelvidéi Nemzeti Park oldalán lehet tájékozódni.
Képek és egyéb érdekességek a projekt Facebook oldalán találhatóak